2024. július 02.
A kémiai vízkezelésben általánosan használt szakmai nevek elemzése
A kémiai vízkezelésben általánosan használt szakmai nevek elemzése
1. Felszíni víz: a földkéreg felszínén található és a légkörnek kitett víz. Ez egy általános kifejezés négyféle víztestre: folyók, gleccserek, tavak és mocsarak. Ezt "szárazföldi víznek" is nevezik.
2. Felszín alatti víz: a levegőztetési zóna alatti rétegüregekben tárolt vízre vonatkozik (a levegőztetési zóna a földfelszín alatt és a vízszint felett elhelyezkedő geológiai közegre utal), beleértve a kőzetpórusokat, repedéseket és barlangokat. A felszín alatti vizek a földkéreg, a sziklák vagy a talaj üregeinek repedéseiben léteznek.
3. Nyersvíz: a természetből gyűjtött vízre utal, beleértve, de nem kizárólagosan a felszín alatti vizeket, a tározóvizet és más, a természetben látható vízforrásokat, mesterséges tisztítási kezelés nélkül.
4. PH: az oldat savasságának és lúgosságának értéke, pH=-lg[H+], amely a benne lévő hidrogénionok koncentrációjára vonatkozó közös logaritmus negatív értéke.
5. Teljes lúgosság: a vízben lévő anyagok teljes mennyisége, amely semlegesítheti az erős savakat. Ilyen anyagok közé tartoznak az erős bázisok, gyenge bázisok és erős bázis és gyenge savas sók.
6. Fenolftalein lúgosság; ez a fenolftalein indikátorként történő alkalmazásával mért lúgosság (titrálási végpont pH = 8,2 ~ 8,4).
7. Metil-narancs lúgosság; ez a metilnarancs indikátorként mért lúgosság (titrálási végpont pH = 3,1 ~ 4,4).
8. Összes savtartalom; A savasság a vízben lévő anyagok teljes mennyiségére utal, amelyek semlegesíthetik az erős bázisokat, beleértve a szervetlen savakat, szerves savakat, erős savat és gyenge bázissókat stb.
9. Teljes keménység; általában természetes vízben főleg Ca2+ és Mg2+, és más ionok tartalma nagyon kicsi. A vízben lévő Ca2+ és Mg2+ teljes tartalmát általában a víz teljes keménységének nevezik.
10. Ideiglenes keménység; a Ca(HCO3)2 és Mg(HCO3)2 vízben való jelenlétéből származó keménység forrással eltávolítható. Ezt a keménységet karbonát keménységnek, más néven ideiglenes keménységnek nevezik.
11. Állandó keménység: A vízben lévő sóanyagok, például a CaSO4 (CaCl2) és az MgSO4 (MgCl2) által képződött keménység forrás után sem távolítható el. Ezt a keménységet nemkarbonát keménységnek, más néven állandó keménységnek nevezik.
12. Oldott anyag: Egyszerű molekulák vagy ionok formájában létezik víz (vagy más oldószer) oldatokban. A részecskeméret általában csak néhány tized és néhány nanométer. Szabad szemmel láthatatlan, és nincs Tyndall-jelenség. Optikai mikroszkóppal nem látható.
13. Kolloid: Több molekulából vagy ionból álló részecskecsoport. A méret általában tíz nanométer és tíz mikron között van. Szabad szemmel láthatatlan, de a Tyndall-jelenség előfordul. A kis kolloid részecskék optikai mikroszkóppal nem láthatók, de nagyok láthatók.
14. Szuszpendált anyag: Ez egy szabad szemmel látható kis részecske, amelyet nagyszámú molekula vagy ion alkot. A méret általában több mint tíz mikron. Optikai mikroszkóppal jól látható. A szuszpendált részecskék leülepedhetnek, miután hosszú ideig mozdulatlanul maradtak.
15. Összes sótartalom: A vízben lévő ionok teljes mennyiségét összes sótartalomnak nevezzük. Ezt úgy kapjuk meg, hogy összeadjuk a teljes vízminőségi elemzésből kapott összes kation és anion mennyiségét, és az egység mg/L (a múltban PPM is).