09 augusztus 2024
A fordított ozmózis + EDI és a hagyományos ioncserélő folyamattechnológia összehasonlítása
1. Mi az EDI?
Az EDI teljes neve elektróda ionizáció, ami elektromos sótalanítást, más néven elektrodeionizációs technológiát vagy csomagolt ágyas elektrodialízist jelent.
Az elektrodeionizációs technológia ötvözi az ioncserét és az elektrodialízist. Ez egy elektrodialízis alapján kifejlesztett sótalanítási technológia. Ez egy olyan vízkezelési technológia, amelyet széles körben alkalmaztak, és jó eredményeket ért el ioncserélő gyanták után.
Nemcsak az elektrodialízis technológia folyamatos sótalanításának előnyeit használja ki, hanem ioncserélő technológiát is alkalmaz a mély sótalanítás eléréséhez;
Nemcsak javítja a csökkent áramhatékonyság hibáját az alacsony koncentrációjú oldatok elektrodialízis során történő kezelésekor, fokozza az ionátvitelt, hanem lehetővé teszi az ioncserélők regenerálását, elkerüli a regenerálószerek használatát, csökkenti a sav-bázis regeneráló szerek használata során keletkező másodlagos szennyezést, és folyamatos ionmentesítési műveletet valósít meg.
Az EDI ionmentesítés alapelve a következő három folyamatot foglalja magában:
1. Elektrodialízis folyamat
Külső elektromos mező hatására a vízben lévő elektrolit szelektíven vándorol a vízben lévő ioncserélő gyantán keresztül, és a koncentrált vízzel együtt távozik, ezáltal eltávolítja a vízben lévő ionokat.
2. Ioncsere folyamat
A vízben lévő szennyező ionok az ioncserélő gyantán keresztül kicserélődnek és kombinálódnak a vízben lévő szennyező ionokkal, ezáltal elérik a vízben lévő ionok hatékony eltávolításának hatását.
3. Elektrokémiai regenerációs folyamat
Az ioncserélő gyanta határfelületén a víz polarizációja által generált H+ és OH- a gyanta elektrokémiai regenerálására szolgál a gyanta önregenerálásának elérése érdekében.
02 Milyen tényezők befolyásolják az EDI-t és mik az ellenőrző intézkedések?
1. A bemeneti víz vezetőképességének hatása
Ugyanazon üzemi áram mellett a nyersvíz vezetőképességének növekedésével csökken a gyenge elektrolitok EDI eltávolítási sebessége, és a szennyvíz vezetőképessége is növekszik.
Ha a nyersvíz vezetőképessége alacsony, akkor az iontartalom is alacsony, és az ionok alacsony koncentrációja miatt az édesvízkamrában a gyanta és a membrán felületén kialakult elektromotoros erőgradiens is nagy, ami fokozott vízdisszociációt, a korlátozó áram növekedését, valamint nagyszámú H+ és OH-t eredményez, így az édesvízkamrába töltött anion- és kationcserélő gyanták regeneráló hatása jó.
Következésképpen a bemeneti víz vezetőképességét úgy kell szabályozni, hogy az EDI bemeneti víz vezetőképessége 40 us/cm alatt legyen, ami biztosítja a minősített szennyvízvezető képességet és a gyenge elektrolitok eltávolítását.
2. Az üzemi feszültség és áram hatása
Az üzemi áram növekedésével a megtermelt víz vízminősége tovább javul.
Ha azonban a legmagasabb pont elérése után az áramot megnövelik, a vízionizáció által termelt H+ és OH- ionok túlzott mennyisége miatt, amellett, hogy a gyanta regenerálására használják, nagyszámú felesleges ion hordozóionként működik a vezetéshez. Ugyanakkor a mozgás során nagyszámú hordozóion felhalmozódása és elzáródása miatt még fordított diffúzió is bekövetkezik, ami a termelt víz minőségének romlását eredményezi.
Ezért ki kell választani a megfelelő üzemi feszültséget és áramot.
3. A zavarossági és szennyezési index (SDI) hatása
Az EDI komponens víztermelő csatornája ioncserélő gyantával van feltöltve. A túlzott zavarosság és a szennyezettségi index elzárja a csatornát, ami a rendszer nyomáskülönbségének növekedését és a víztermelés csökkenését okozza.
Ezért megfelelő előkezelésre van szükség, és az RO szennyvíz általában megfelel az EDI bemeneti követelményeknek.
4. A keménység hatása
Ha a bejövő víz maradék keménysége az EDI-ben túl magas, Vízkőképződést okoz a koncentrált vízcsatorna membránfelületén, csökkenti a koncentrált víz áramlási sebességét, csökkenti a termelt víz ellenállását, befolyásolja a termelt víz vízminőségét, és súlyos esetekben elzárja az alkatrész koncentrált víz- és poláris vízáramlási csatornáit, ami a belső felmelegedés miatt az alkatrész tönkremenetelét okozza.
Az RO bejövő víz lágyítható, és lúg adható hozzá CO2 eltávolítással kombinálva; ha a bejövő víz magas sótartalmú, akkor a sótalanítással kombinálva első szintű RO vagy nanoszűrés adható hozzá a keménység hatásának beállításához.
5. A TOC (összes szerves szén) hatása
Ha a befolyó szervesanyag-tartalma túl magas, az a gyanta és a szelektív áteresztő membrán szerves szennyezését okozza, ami a rendszer üzemi feszültségének növekedését és a termelt víz minőségének romlását eredményezi. Ugyanakkor a koncentrált vízcsatornában szerves kolloidok is könnyen képződhetnek és elzárhatják a csatornát.
Ezért a kezelés során más indexkövetelményeket kombinálhat az R0 szintjének növelésére, hogy megfeleljen a követelményeknek.
6. Fémionok, például Fe és Mn hatása
Az olyan fémionok, mint a Fe és az Mn, a gyanta "mérgezését" okozzák, a gyanta fémmérgezése pedig az EDI szennyvíz minőségének gyors romlását okozza, különösen a szilícium eltávolítási sebességének gyors csökkenését.
Ezenkívül a változó vegyértékű fémek oxidatív katalitikus hatása az ioncserélő gyantákra maradandó károsodást okoz a gyantában. Általánosságban elmondható, hogy az EDI befolyó Fe-je működés közben 0,01 mg/l alatt van.
7. A CO2 hatása a befolyó
A befolyóban a CO2 által termelt HCO3 gyenge elektrolit, amely könnyen behatol az ioncserélő gyantarétegbe, és a termelt víz minőségének romlását okozza. Gáztalanító torony használható a befolyás előtti eltávolítására.
8. A teljes aniontartalom (TEA) hatása
A magas TEA csökkenti az EDI által előállított víz ellenállását, vagy megköveteli az EDI üzemi áram növelését. A túlzott üzemi áram növeli a rendszer áramát és növeli az elektróda vízben lévő maradék klórkoncentrációt, ami nem tesz jót az elektróda membránjának élettartamának.
A fenti 8 befolyásoló tényező mellett a bemeneti víz hőmérséklete, pH-értéke, SiO2 és oxidjai szintén befolyásolják a bejövő víz működését EDI rendszer.
03 Az EDI jellemzői
Az EDI technológiát széles körben alkalmazzák a magas vízminőségi követelményekkel rendelkező iparágakban, például a villamos energiában, a vegyiparban és az orvostudományban.
A vízkezelés területén végzett hosszú távú alkalmazási kutatások azt mutatják, hogy az EDI kezelési technológia a következő 6 jellemzővel rendelkezik:
1. Kiváló vízminőség és stabil vízkibocsátás
Az EDI technológia egyesíti az elektrodialízissel történő folyamatos sótalanítás és az ioncserélő mélysótalanítás előnyeit. A folyamatos tudományos kutatási gyakorlat azt mutatja, hogy az EDI technológia sótalanításra történő alkalmazása hatékonyan képes eltávolítani a vízben lévő ionokat és nagy tisztaságú vízkibocsátást eredményezni.
2. Alacsony berendezési feltételek és kis helyigény
Az ioncserélő ágyakhoz képest az EDI eszközök kis méretűek és könnyűek, és nem igényelnek savas vagy lúgos tárolótartályokat, ami hatékonyan megtakaríthatja a helyet.
Nem csak, hogy az EDI eszköz egy előregyártott szerkezet, rövid építési idővel és kis helyszíni telepítési terheléssel.
3. Egyszerű kialakítás, könnyű kezelés és karbantartás
Az EDI kezelőeszközök moduláris formában gyárthatók, automatikusan és folyamatosan regenerálhatók, nem igényelnek nagy és összetett regeneráló berendezéseket, üzembe helyezésük után könnyen kezelhetők és karbantarthatók.
4. A víztisztítási folyamat egyszerű automatikus vezérlése
Az EDI eszköz több modult is csatlakoztathat a rendszerhez párhuzamosan. A modulok biztonságosak és stabilak, megbízható minőségűek, így a rendszer üzemeltetése és kezelése könnyen megvalósítható programvezérlés és kényelmes kezelés.
5. Nincs hulladéksav és lúgos folyadék kibocsátása, ami előnyös a környezetvédelem szempontjából
Az EDI eszköz nem igényel savas és lúgos kémiai regenerálást, és alapvetően nem bocsát ki vegyi hulladékot
.
6. Magas vízvisszanyerési arány. Az EDI kezelési technológia vízhasznosítási aránya általában 90% vagy annál magasabb
Összefoglalva, az EDI technológia nagy előnyökkel rendelkezik a vízminőség, a működési stabilitás, a könnyű kezelhetőség és karbantartás, a biztonság és a környezetvédelem szempontjából.
Vannak azonban bizonyos hiányosságai is. Az EDI készülékek magasabb követelményeket támasztanak a befolyó vízminőséggel szemben, egyszeri beruházásuk (infrastrukturális és berendezési költségek) viszonylag magas.
Meg kell jegyezni, hogy bár az EDI infrastruktúra és berendezések költsége valamivel magasabb, mint a vegyes ágyas technológiáé, az eszköz üzemeltetési költségeinek átfogó mérlegelése után az EDI technológiának még mindig vannak bizonyos előnyei.
Például egy tisztavizes állomás összehasonlította a két folyamat beruházási és üzemeltetési költségeit. Egy év normál működés után, az EDI eszköz a vegyes ágyas eljárással ellensúlyozhatja a beruházási különbséget.
04 Fordított ozmózis + EDI VS hagyományos ioncsere
1. A projekt induló beruházásának összehasonlítása
A projekt kezdeti beruházását tekintve a kis vízáramlású vízkezelő rendszerben a fordított ozmózis + EDI eljárás kiküszöböli a hagyományos ioncserélő folyamat által megkövetelt hatalmas regeneráló rendszert, különösen két savtároló tartály és két lúgos tárolótartály megszüntetését, ami nemcsak nagymértékben csökkenti a berendezések beszerzési költségeit, de az alapterület körülbelül 10-20%-át is megtakarítja, ezáltal csökkentve az üzem építésének mélyépítési költségeit és földvásárlási költségeit.
Mivel a hagyományos ioncserélő berendezések magassága általában 5 m felett, míg a fordított ozmózis és EDI berendezések magassága 2,5 m-en belül van, a vízkezelő műhely magassága 2-3 m-rel csökkenthető, ezáltal további 10-20% -kal megtakarítható az üzem mélyépítési beruházásaiból.
Figyelembe véve a fordított ozmózis és az EDI visszanyerési arányát, a másodlagos fordított ozmózis és az EDI koncentrált vize teljesen visszanyerhető, de az elsődleges fordított ozmózis koncentrált vizét (kb. 25%) ki kell üríteni, és ennek megfelelően növelni kell az előkezelő rendszer teljesítményét. Amikor az előkezelő rendszer a hagyományos koagulációs, tisztítási és szűrési eljárást alkalmazza, a kezdeti beruházást körülbelül 20%-kal kell növelni az ioncserélő folyamat előkezelő rendszeréhez képest.
Minden tényezőt figyelembe véve a fordított ozmózis + EDI eljárás kezdeti beruházása a kis vízkezelő rendszerekben nagyjából megegyezik a hagyományos ioncserélő eljáráséval.
2. A működési költségek összehasonlítása
Mint mindannyian tudjuk, a reagensfogyasztás szempontjából a fordított ozmózis eljárás működési költsége (beleértve a fordított ozmózis adagolását, a vegyszertisztítást, a szennyvízkezelést stb.) alacsonyabb, mint a hagyományos ioncserélő eljárásé (beleértve az ioncserélő gyanta regenerálását, a szennyvízkezelést stb.).
Az energiafogyasztás, a pótalkatrészek cseréje stb. szempontjából azonban a fordított ozmózis és az EDI eljárás sokkal magasabb, mint a hagyományos ioncserélő folyamat.
A statisztikák szerint a fordított ozmózis és az EDI eljárás működési költsége valamivel magasabb, mint a hagyományos ioncserélő folyamaté.
Minden tényezőt figyelembe véve a fordított ozmózis és az EDI eljárás teljes üzemeltetési és karbantartási költsége 50-70% -kal magasabb, mint a hagyományos ioncserélő folyamaté.
3. A fordított ozmózis + EDI erős alkalmazkodóképességgel, magas fokú automatizálással és alacsony környezetszennyezéssel rendelkezik
A fordított ozmózis + EDI eljárás erősen alkalmazkodik a nyersvíz sótartalmához. A fordított ozmózisos eljárás tengervízre, brakkvízre, bányavízre, talajvízre és folyóvízre alkalmazható, míg az ioncserélő eljárás nem gazdaságos, ha a befolyó víz oldott szilárdanyag-tartalma meghaladja az 500 mg/l-t.
A fordított ozmózis és az EDI nem igényel savas és lúgos regenerálást, nem fogyaszt nagy mennyiségű savat és lúgot, és nem termel nagy mennyiségű savas és lúgos szennyvizet. Csak kis mennyiségű savra, lúgra, vízkőgátlóra és redukálószerre van szükség.
Az üzemeltetés és a karbantartás szempontjából a fordított ozmózis és az EDI előnyei a nagyfokú automatizálás és az egyszerű programvezérlés is.
4. A fordított ozmózis + EDI berendezések drágák, nehezen javíthatók és nehezen kezelhetők a sóoldat
Bár a fordított ozmózis és az EDI eljárásnak számos előnye van, ha a berendezés meghibásodik, különösen akkor, ha a fordított ozmózis membrán és az EDI membránköteg megsérül, csak csere céljából lehet leállítani. A legtöbb esetben professzionális technikusokra van szükség a cseréhez, és a leállítási idő hosszú lehet.
Bár a fordított ozmózis nem termel nagy mennyiségű savas és lúgos szennyvizet, az első szintű fordított ozmózis visszanyerési aránya általában csak 75%, ami nagy mennyiségű koncentrált vizet termel. A koncentrált víz sótartalma sokkal magasabb lesz, mint a nyers vízé. Jelenleg nincs kiforrott kezelési intézkedés a koncentrált víz ezen részére, és ha egyszer kiürítik, szennyezi a környezetet.
Jelenleg a fordított ozmózisos sóoldat visszanyerését és felhasználását a háztartási erőművekben többnyire szénmosásra és hamu párásításra használják; Egyes egyetemek kutatásokat végeznek a sóoldat párologtatásával és kristályosítási tisztítási folyamataival kapcsolatban, de a költségek magasak és a nehézségek nagyok, és az iparban még nem használták széles körben.
A fordított ozmózis és az EDI berendezések költsége viszonylag magas, de egyes esetekben még a hagyományos ioncserélő eljárás kezdeti beruházásánál is alacsonyabb.
A nagyszabású vízkezelő rendszerekben (amikor a rendszer nagy mennyiségű vizet termel) a fordított ozmózis és az EDI rendszerek kezdeti beruházása jóval magasabb, mint a hagyományos ioncserélő eljárásoké.
Kis vízkezelő rendszerekben a fordított ozmózis és az EDI eljárás nagyjából megegyezik a hagyományos ioncserélő eljárással a kezdeti beruházás szempontjából.
Összefoglalva, ha a vízkezelő rendszer teljesítménye kicsi, akkor a fordított ozmózis és az EDI kezelési folyamat elsőbbséget élvez. Ez a folyamat alacsony kezdeti beruházással, magas fokú automatizálással és alacsony környezetszennyezéssel rendelkezik.
Konkrét árakért kérjük, vegye fel velünk a kapcsolatot！
Az EDI teljes neve elektróda ionizáció, ami elektromos sótalanítást, más néven elektrodeionizációs technológiát vagy csomagolt ágyas elektrodialízist jelent.
Az elektrodeionizációs technológia ötvözi az ioncserét és az elektrodialízist. Ez egy elektrodialízis alapján kifejlesztett sótalanítási technológia. Ez egy olyan vízkezelési technológia, amelyet széles körben alkalmaztak, és jó eredményeket ért el ioncserélő gyanták után.
Nemcsak az elektrodialízis technológia folyamatos sótalanításának előnyeit használja ki, hanem ioncserélő technológiát is alkalmaz a mély sótalanítás eléréséhez;
Nemcsak javítja a csökkent áramhatékonyság hibáját az alacsony koncentrációjú oldatok elektrodialízis során történő kezelésekor, fokozza az ionátvitelt, hanem lehetővé teszi az ioncserélők regenerálását, elkerüli a regenerálószerek használatát, csökkenti a sav-bázis regeneráló szerek használata során keletkező másodlagos szennyezést, és folyamatos ionmentesítési műveletet valósít meg.
Az EDI ionmentesítés alapelve a következő három folyamatot foglalja magában:
1. Elektrodialízis folyamat
Külső elektromos mező hatására a vízben lévő elektrolit szelektíven vándorol a vízben lévő ioncserélő gyantán keresztül, és a koncentrált vízzel együtt távozik, ezáltal eltávolítja a vízben lévő ionokat.
2. Ioncsere folyamat
A vízben lévő szennyező ionok az ioncserélő gyantán keresztül kicserélődnek és kombinálódnak a vízben lévő szennyező ionokkal, ezáltal elérik a vízben lévő ionok hatékony eltávolításának hatását.
3. Elektrokémiai regenerációs folyamat
Az ioncserélő gyanta határfelületén a víz polarizációja által generált H+ és OH- a gyanta elektrokémiai regenerálására szolgál a gyanta önregenerálásának elérése érdekében.
02 Milyen tényezők befolyásolják az EDI-t és mik az ellenőrző intézkedések?
1. A bemeneti víz vezetőképességének hatása
Ugyanazon üzemi áram mellett a nyersvíz vezetőképességének növekedésével csökken a gyenge elektrolitok EDI eltávolítási sebessége, és a szennyvíz vezetőképessége is növekszik.
Ha a nyersvíz vezetőképessége alacsony, akkor az iontartalom is alacsony, és az ionok alacsony koncentrációja miatt az édesvízkamrában a gyanta és a membrán felületén kialakult elektromotoros erőgradiens is nagy, ami fokozott vízdisszociációt, a korlátozó áram növekedését, valamint nagyszámú H+ és OH-t eredményez, így az édesvízkamrába töltött anion- és kationcserélő gyanták regeneráló hatása jó.
Következésképpen a bemeneti víz vezetőképességét úgy kell szabályozni, hogy az EDI bemeneti víz vezetőképessége 40 us/cm alatt legyen, ami biztosítja a minősített szennyvízvezető képességet és a gyenge elektrolitok eltávolítását.
2. Az üzemi feszültség és áram hatása
Az üzemi áram növekedésével a megtermelt víz vízminősége tovább javul.
Ha azonban a legmagasabb pont elérése után az áramot megnövelik, a vízionizáció által termelt H+ és OH- ionok túlzott mennyisége miatt, amellett, hogy a gyanta regenerálására használják, nagyszámú felesleges ion hordozóionként működik a vezetéshez. Ugyanakkor a mozgás során nagyszámú hordozóion felhalmozódása és elzáródása miatt még fordított diffúzió is bekövetkezik, ami a termelt víz minőségének romlását eredményezi.
Ezért ki kell választani a megfelelő üzemi feszültséget és áramot.
3. A zavarossági és szennyezési index (SDI) hatása
Az EDI komponens víztermelő csatornája ioncserélő gyantával van feltöltve. A túlzott zavarosság és a szennyezettségi index elzárja a csatornát, ami a rendszer nyomáskülönbségének növekedését és a víztermelés csökkenését okozza.
Ezért megfelelő előkezelésre van szükség, és az RO szennyvíz általában megfelel az EDI bemeneti követelményeknek.
4. A keménység hatása
Ha a bejövő víz maradék keménysége az EDI-ben túl magas, Vízkőképződést okoz a koncentrált vízcsatorna membránfelületén, csökkenti a koncentrált víz áramlási sebességét, csökkenti a termelt víz ellenállását, befolyásolja a termelt víz vízminőségét, és súlyos esetekben elzárja az alkatrész koncentrált víz- és poláris vízáramlási csatornáit, ami a belső felmelegedés miatt az alkatrész tönkremenetelét okozza.
Az RO bejövő víz lágyítható, és lúg adható hozzá CO2 eltávolítással kombinálva; ha a bejövő víz magas sótartalmú, akkor a sótalanítással kombinálva első szintű RO vagy nanoszűrés adható hozzá a keménység hatásának beállításához.
5. A TOC (összes szerves szén) hatása
Ha a befolyó szervesanyag-tartalma túl magas, az a gyanta és a szelektív áteresztő membrán szerves szennyezését okozza, ami a rendszer üzemi feszültségének növekedését és a termelt víz minőségének romlását eredményezi. Ugyanakkor a koncentrált vízcsatornában szerves kolloidok is könnyen képződhetnek és elzárhatják a csatornát.
Ezért a kezelés során más indexkövetelményeket kombinálhat az R0 szintjének növelésére, hogy megfeleljen a követelményeknek.
6. Fémionok, például Fe és Mn hatása
Az olyan fémionok, mint a Fe és az Mn, a gyanta "mérgezését" okozzák, a gyanta fémmérgezése pedig az EDI szennyvíz minőségének gyors romlását okozza, különösen a szilícium eltávolítási sebességének gyors csökkenését.
Ezenkívül a változó vegyértékű fémek oxidatív katalitikus hatása az ioncserélő gyantákra maradandó károsodást okoz a gyantában. Általánosságban elmondható, hogy az EDI befolyó Fe-je működés közben 0,01 mg/l alatt van.
7. A CO2 hatása a befolyó
A befolyóban a CO2 által termelt HCO3 gyenge elektrolit, amely könnyen behatol az ioncserélő gyantarétegbe, és a termelt víz minőségének romlását okozza. Gáztalanító torony használható a befolyás előtti eltávolítására.
8. A teljes aniontartalom (TEA) hatása
A magas TEA csökkenti az EDI által előállított víz ellenállását, vagy megköveteli az EDI üzemi áram növelését. A túlzott üzemi áram növeli a rendszer áramát és növeli az elektróda vízben lévő maradék klórkoncentrációt, ami nem tesz jót az elektróda membránjának élettartamának.
A fenti 8 befolyásoló tényező mellett a bemeneti víz hőmérséklete, pH-értéke, SiO2 és oxidjai szintén befolyásolják a bejövő víz működését EDI rendszer.
03 Az EDI jellemzői
Az EDI technológiát széles körben alkalmazzák a magas vízminőségi követelményekkel rendelkező iparágakban, például a villamos energiában, a vegyiparban és az orvostudományban.
A vízkezelés területén végzett hosszú távú alkalmazási kutatások azt mutatják, hogy az EDI kezelési technológia a következő 6 jellemzővel rendelkezik:
1. Kiváló vízminőség és stabil vízkibocsátás
Az EDI technológia egyesíti az elektrodialízissel történő folyamatos sótalanítás és az ioncserélő mélysótalanítás előnyeit. A folyamatos tudományos kutatási gyakorlat azt mutatja, hogy az EDI technológia sótalanításra történő alkalmazása hatékonyan képes eltávolítani a vízben lévő ionokat és nagy tisztaságú vízkibocsátást eredményezni.
2. Alacsony berendezési feltételek és kis helyigény
Az ioncserélő ágyakhoz képest az EDI eszközök kis méretűek és könnyűek, és nem igényelnek savas vagy lúgos tárolótartályokat, ami hatékonyan megtakaríthatja a helyet.
Nem csak, hogy az EDI eszköz egy előregyártott szerkezet, rövid építési idővel és kis helyszíni telepítési terheléssel.
3. Egyszerű kialakítás, könnyű kezelés és karbantartás
Az EDI kezelőeszközök moduláris formában gyárthatók, automatikusan és folyamatosan regenerálhatók, nem igényelnek nagy és összetett regeneráló berendezéseket, üzembe helyezésük után könnyen kezelhetők és karbantarthatók.
4. A víztisztítási folyamat egyszerű automatikus vezérlése
Az EDI eszköz több modult is csatlakoztathat a rendszerhez párhuzamosan. A modulok biztonságosak és stabilak, megbízható minőségűek, így a rendszer üzemeltetése és kezelése könnyen megvalósítható programvezérlés és kényelmes kezelés.
5. Nincs hulladéksav és lúgos folyadék kibocsátása, ami előnyös a környezetvédelem szempontjából
Az EDI eszköz nem igényel savas és lúgos kémiai regenerálást, és alapvetően nem bocsát ki vegyi hulladékot
.
6. Magas vízvisszanyerési arány. Az EDI kezelési technológia vízhasznosítási aránya általában 90% vagy annál magasabb
Összefoglalva, az EDI technológia nagy előnyökkel rendelkezik a vízminőség, a működési stabilitás, a könnyű kezelhetőség és karbantartás, a biztonság és a környezetvédelem szempontjából.
Vannak azonban bizonyos hiányosságai is. Az EDI készülékek magasabb követelményeket támasztanak a befolyó vízminőséggel szemben, egyszeri beruházásuk (infrastrukturális és berendezési költségek) viszonylag magas.
Meg kell jegyezni, hogy bár az EDI infrastruktúra és berendezések költsége valamivel magasabb, mint a vegyes ágyas technológiáé, az eszköz üzemeltetési költségeinek átfogó mérlegelése után az EDI technológiának még mindig vannak bizonyos előnyei.
Például egy tisztavizes állomás összehasonlította a két folyamat beruházási és üzemeltetési költségeit. Egy év normál működés után, az EDI eszköz a vegyes ágyas eljárással ellensúlyozhatja a beruházási különbséget.
04 Fordított ozmózis + EDI VS hagyományos ioncsere
1. A projekt induló beruházásának összehasonlítása
A projekt kezdeti beruházását tekintve a kis vízáramlású vízkezelő rendszerben a fordított ozmózis + EDI eljárás kiküszöböli a hagyományos ioncserélő folyamat által megkövetelt hatalmas regeneráló rendszert, különösen két savtároló tartály és két lúgos tárolótartály megszüntetését, ami nemcsak nagymértékben csökkenti a berendezések beszerzési költségeit, de az alapterület körülbelül 10-20%-át is megtakarítja, ezáltal csökkentve az üzem építésének mélyépítési költségeit és földvásárlási költségeit.
Mivel a hagyományos ioncserélő berendezések magassága általában 5 m felett, míg a fordított ozmózis és EDI berendezések magassága 2,5 m-en belül van, a vízkezelő műhely magassága 2-3 m-rel csökkenthető, ezáltal további 10-20% -kal megtakarítható az üzem mélyépítési beruházásaiból.
Figyelembe véve a fordított ozmózis és az EDI visszanyerési arányát, a másodlagos fordított ozmózis és az EDI koncentrált vize teljesen visszanyerhető, de az elsődleges fordított ozmózis koncentrált vizét (kb. 25%) ki kell üríteni, és ennek megfelelően növelni kell az előkezelő rendszer teljesítményét. Amikor az előkezelő rendszer a hagyományos koagulációs, tisztítási és szűrési eljárást alkalmazza, a kezdeti beruházást körülbelül 20%-kal kell növelni az ioncserélő folyamat előkezelő rendszeréhez képest.
Minden tényezőt figyelembe véve a fordított ozmózis + EDI eljárás kezdeti beruházása a kis vízkezelő rendszerekben nagyjából megegyezik a hagyományos ioncserélő eljáráséval.
2. A működési költségek összehasonlítása
Mint mindannyian tudjuk, a reagensfogyasztás szempontjából a fordított ozmózis eljárás működési költsége (beleértve a fordított ozmózis adagolását, a vegyszertisztítást, a szennyvízkezelést stb.) alacsonyabb, mint a hagyományos ioncserélő eljárásé (beleértve az ioncserélő gyanta regenerálását, a szennyvízkezelést stb.).
Az energiafogyasztás, a pótalkatrészek cseréje stb. szempontjából azonban a fordított ozmózis és az EDI eljárás sokkal magasabb, mint a hagyományos ioncserélő folyamat.
A statisztikák szerint a fordított ozmózis és az EDI eljárás működési költsége valamivel magasabb, mint a hagyományos ioncserélő folyamaté.
Minden tényezőt figyelembe véve a fordított ozmózis és az EDI eljárás teljes üzemeltetési és karbantartási költsége 50-70% -kal magasabb, mint a hagyományos ioncserélő folyamaté.
3. A fordított ozmózis + EDI erős alkalmazkodóképességgel, magas fokú automatizálással és alacsony környezetszennyezéssel rendelkezik
A fordított ozmózis + EDI eljárás erősen alkalmazkodik a nyersvíz sótartalmához. A fordított ozmózisos eljárás tengervízre, brakkvízre, bányavízre, talajvízre és folyóvízre alkalmazható, míg az ioncserélő eljárás nem gazdaságos, ha a befolyó víz oldott szilárdanyag-tartalma meghaladja az 500 mg/l-t.
A fordított ozmózis és az EDI nem igényel savas és lúgos regenerálást, nem fogyaszt nagy mennyiségű savat és lúgot, és nem termel nagy mennyiségű savas és lúgos szennyvizet. Csak kis mennyiségű savra, lúgra, vízkőgátlóra és redukálószerre van szükség.
Az üzemeltetés és a karbantartás szempontjából a fordított ozmózis és az EDI előnyei a nagyfokú automatizálás és az egyszerű programvezérlés is.
4. A fordított ozmózis + EDI berendezések drágák, nehezen javíthatók és nehezen kezelhetők a sóoldat
Bár a fordított ozmózis és az EDI eljárásnak számos előnye van, ha a berendezés meghibásodik, különösen akkor, ha a fordított ozmózis membrán és az EDI membránköteg megsérül, csak csere céljából lehet leállítani. A legtöbb esetben professzionális technikusokra van szükség a cseréhez, és a leállítási idő hosszú lehet.
Bár a fordított ozmózis nem termel nagy mennyiségű savas és lúgos szennyvizet, az első szintű fordított ozmózis visszanyerési aránya általában csak 75%, ami nagy mennyiségű koncentrált vizet termel. A koncentrált víz sótartalma sokkal magasabb lesz, mint a nyers vízé. Jelenleg nincs kiforrott kezelési intézkedés a koncentrált víz ezen részére, és ha egyszer kiürítik, szennyezi a környezetet.
Jelenleg a fordított ozmózisos sóoldat visszanyerését és felhasználását a háztartási erőművekben többnyire szénmosásra és hamu párásításra használják; Egyes egyetemek kutatásokat végeznek a sóoldat párologtatásával és kristályosítási tisztítási folyamataival kapcsolatban, de a költségek magasak és a nehézségek nagyok, és az iparban még nem használták széles körben.
A fordított ozmózis és az EDI berendezések költsége viszonylag magas, de egyes esetekben még a hagyományos ioncserélő eljárás kezdeti beruházásánál is alacsonyabb.
A nagyszabású vízkezelő rendszerekben (amikor a rendszer nagy mennyiségű vizet termel) a fordított ozmózis és az EDI rendszerek kezdeti beruházása jóval magasabb, mint a hagyományos ioncserélő eljárásoké.
Kis vízkezelő rendszerekben a fordított ozmózis és az EDI eljárás nagyjából megegyezik a hagyományos ioncserélő eljárással a kezdeti beruházás szempontjából.
Összefoglalva, ha a vízkezelő rendszer teljesítménye kicsi, akkor a fordított ozmózis és az EDI kezelési folyamat elsőbbséget élvez. Ez a folyamat alacsony kezdeti beruházással, magas fokú automatizálással és alacsony környezetszennyezéssel rendelkezik.
Konkrét árakért kérjük, vegye fel velünk a kapcsolatot！